Szajol Község Önkormányzata

Szajol kereskedelmét a két város, Szolnok és Törökszentmiklós közelsége kedvezőtlenül befolyásolta. 1879-ben egy, 1925­ben öt szatócsüzlete volt. 1965-ben tizenkét bolt és hat vendéglátóhely szolgálta a lakosságot. 1996-ban negyvennyolc bolt és tizenkilenc a vendéglátóhelyek száma. 2000­ben tizenkilenc bolt és húsz vendéglátóhely várta a lakosságot és a kirándulókat, turistákat. Magánvállalkozásban épült egy panzió a falusi turizmus fellendülésében bízva. A Godó Panzió a vendéglátáson túl rendezvény-szervezéssel is foglalkozik.

A nagyközségben 1990-ben harminckét vállalkozót számláltak, 2000-ben pedig már kilencvenegy egyéni és hatvanegy társas vállalkozást tartottak nyilván.

A szajoliak évszázadokon át a Tisza vizét itták. A folyó szabályozása után pedig a Holt-Tisza vizét használták. Az első artézi kutat 1925-ben fúrták, a vízmű 1961-ben épült. Ma az 1471 lakás 99, 7%-ában van vezetékes víz. A háztartások 87, 5%-ába vezették be a gázt, s a lakások 77, 8%-ában van telefon. Az utak 72%-a szilárd burkolatú.

A községnek 1914-ben még közös orvosa és szülésznője volt Tiszapüspökivel. Az egészségház a'30-as években épült. Új orvosi lakás és rendelő létesült 1948-ban. 1960-ban egy orvos, egy védőnő, egy házi betegápoló dolgozott Szajolban. Jelenleg két háziorvos, egy fogorvos, két védőnő, öt beteggondozó, egy gyógyszertár végzi a lakosság egészségügyi ellátását. Szajol lakossága az eltelt évtizedben nem csökkent számottevően. 1993-ban 4102-en éltek a nagyközségben, 2000-ben 4072-en. Évente 14-15 házasságot kötnek, s több mint negyven gyermek születik. A halálozások száma évenként valamivel több ötvennél.,

• Településfejlesztés
• Nagyközség
• Polgármester
• Településrendezés
• Önkormányzat
• Polgármesteri Hivatal
• Köztemető fenntartása